Charles Eisenstein 1967-ben született, nagyon érzékeny, intellektuális és álmodozó gyerek volt. Olyan kérdések foglalkoztatták, mint „Honnan jöttünk?”, „Miért vagyunk itt?”, „Hová tartunk?”. Mivel egy olyan kultúrában élt, amely a tudományt és az értelmet tekintette az igazság forrásának, megpróbálta „kitalálni” a válaszokat. A Yale Egyetemen matematikából és filozófiából diplomázott, de az ész és értelem fejlesztése nem vitte közelebb semmi olyan igazsághoz, ami érdekelte volna.
Ekkor még nem tudta, mit is keres pontosan, de azt igen, hogy a szokásos lehetőségek, amelyeket az élet egy Yale-diploma után kínál nem vonzották. Elutazott Tajvanra, megtanult kínaiul, és hamarosan fordítóként talált munkát. A húszas évei nagy részét ott töltötte, és széleskörűen képezte magát a keleti spirituális hagyományokból. Emellett rengeteget olvasott az egészségről, a táplálkozásról, a globalizációról, a spiritualitásról, a fizikáról és a biológiáról.
Tajvanon ismerkedett meg volt feleségével, Patsyvel, akivel három közös fiú gyermeket neveltek. 2011-ben újra megnősült, és második feleségétől, Stellától megszületett a negyedik kisfia.
A húszas évei végén egy kételyekkel teli időszak kezdődött számára. Bár tudta, hogy felelőtlenség ott hagyni korábbi munkáit, végül nem tudtam rávenni magát, hogy tovább csinálja. Egyre erősödött benne a felismerés, hogy nem ez a célja az életének, így visszavette az irányítást az élete felett. Hosszan útkeresés kezdődött, elvégzett egy jógaoktatói képzést, de rájött, hogy nem akar jógát tanítani. Tanított a Penn State Egyetemen, aminek során újra meggyőződött róla, hogy az akadémiai pálya nem neki való.
36 évesen még mindig nem tudta, mit is szeretne valójában csinálni, és továbbra is kereste, hogy mi lenne az élete célja. Amikor a válasz megszületett benne, négy évet azzal töltött, hogy szívét, lelkét papírra vetette Az emberiség felemelkedése című könyvében. Útkeresése komoly változáson vitte keresztül, felbomlott a házassága, anyagilag mélypontra került, és teljes kimerültséggel kellett szembenéznie. Ekkor találkozott második feleségével és sikerült rendezni a kapcsolatait is.
Ebbe a kiegyensúlyozott és sikeres állapotba szembesültek a Covid-járvány nehézségeivel, ami alatt egyéni és társadalmi szinten is megtapasztalták az elszigetelődést. Ezek a nem mindennapi események további könyvekre sarkallták. Célja a tudás átadása, és azok szabad felhasználásával az emberi fejlődés elérése.
